Középiskolák, amelyek a németbe fektetnek – 10 éves a PASCH iskolahálózat

2018-ban ünnepli megalapításának 10. évfordulóját a Német Külügyminisztérium által életre hívott PASCH – „Iskolák: a jövő partnerei” kezdeményezés, amelynek célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a modern Németország és a német nyelv tanulása iránt. A projekt keretében a Német Külügyminisztérium egy olyan globális partneriskola-hálózatot álmodott meg, amely világszerte összeköti egymással a német nyelv oktatásával kiemelten foglalkozó iskolákat. Az elmúlt 10 év folyamán több mint 2000 iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyek a PASCH keretében lehetőséget kaptak arra, hogy továbbfejlesszék a német nyelv oktatását intézményeikben.

 A PASCH hálózathoz való csatlakozás nem csak szimbolikus, hanem kézzel fogható előnyökkel is jár az iskolák és tanulóik számára. Egyrészt a projektben együttműködő német szervezetek (ZfA, Goethe Intézet, DAAD) folyamatos módszertani és didaktikai továbbképzéseket kínálnak a partneriskolákban oktató pedagógusoknak, valamint ellátják őket korszerű multimédiás oktatási és országismereti anyagokkal, amelyekkel izgalmasabbá tehetik a tanóráikat. Másrészt a ZfA és a Goethe Intézet oktatási szakembereket és anyanyelvi némettanárokat delegál a partneriskolákba, akik hasznos segítséget jelenthetnek a német nyelvoktatás kiépítésében és továbbfejlesztésében. Mindemellett a minőségi német oktatásnak köszönhetően az ide járó diákok közel 100%-a különórák látogatása nélkül megszerzi a felsőfokú nyelvvizsgát német nyelvből 12. osztály végére. Nem csoda, hogy az elmúlt 10 év folyamán 40 magyar középiskola csatlakozott a PASCH kezdeményezéshez:

A magyarországi PASCH-hálózat tagintézményeit három kategóriába sorolhatjuk:

  DAS-iskolák: Deutsche Auslandsschulen, vagyis külföldön működő német iskolák. Ezekben az iskolákban az oktatás alapvetően német nyelven, német tantervhez igazodva folyik. Magyarországon három ilyen iskola üzemel: A Budapesti Thomas Mann Gimnázium, a Bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja valamint a Győri AUDI Hungaria Képzési Központja. Az itt tanuló diákok 12. osztály végén németországi érettségit tesznek le, amely automatikusan feljogosítja őket a Németországban való továbbtanulásra.

DSD-iskolák: Magyarországon jelenleg 34 olyan iskola létezik, amelyekben a diákok a magyar oktatási rendszer keretein belül emelt óraszámban tanulják a német nyelvet, illetve lehetőségük adódik egyéb tantárgyakat is (mint pl. történelem, matematika) németül tanulni. A DSD iskolákban 12. osztály végén megszerezhető a Kultuszminiszterek Konferenciájának Német Nyelvi Diplomája (DSD). A DSD II. egy olyan felsőfokú német nyelvvizsga, amelyet minden német egyetem elfogad német nyelvtudás igazolásaként a németországi továbbtanuláshoz.

Fit-iskolák: A Fit-iskolákban a Goethe-Intézet, a németnyelv-oktatás nemzetközi piacvezetője felelős a német nyelvoktatás fejlesztéséért. A Goethe-Intézet jóvoltából a tanárok folyamatos módszertani-didaktikai továbbképzéseken vesznek részt, emellett az Intézet korszerű multimédiás oktatási és országismereti anyagokkal látja el az iskolákat. Az iskolák diákjainak németországi tanfolyamokat szervez, ahol fejleszthetik nyelvtudásukat és interkulturális kompetenciájukat, és élményekre válthatják, amit országismeretből tanultak. Jelenleg három ilyen iskola van országszerte: a Debreceni Kossuth Lajos Gimnázium, a Győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, valamint az SZTE Gyakorló Gimnázium.

Német.Karrier.Siker.? – Miért érdemes olyan középiskolát választani, ahol kitüntetett szerepet kap a német nyelv?

Az Európai Unió statisztikái azt mutatják, hogy Magyarországon sajnos az uniós átlaghoz képest még mindig rendkívül alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya. Míg átlagosan az uniós polgárok kétharmada képes beszélgetést folytatni egy idegen nyelven, addig ez az arány Magyarországon csupán egyharmad körül mozog. Bár az említett felmérés a 25 és 64 év közötti felnőtt lakosságra vonatkozik, sajnos a 15 és 29 éves korosztálynál sem sokkal jobb a helyzet: közülük mindösszesen 31 százalék rendelkezik nyelvvizsgával legalább egy idegen nyelvből.

Pedig egy aktív és magabiztos nyelvtudás igencsak kifizetődő lehet a fiatalok számára! Az állásportálokon böngészve azt látjuk, hogy tárgyalóképes nyelvtudás nélkül az állások nagy részét esélytelen megpályázni. Ráadásul az Eduline felmérései szerint 20-25 százalékkal magasabb kezdő fizetéssel és gyorsabb munkahelyi előmenetellel is számolhat az, aki magabiztosan kommunikál legalább egy idegen nyelven. Nyelvtudás nélkül pedig külföldi ösztöndíj-lehetőségek, csere-programok és tapasztalatszerzés sem jöhet szóba, pedig ezek egyre népszerűbb célok az érettségizők körében.

Az sem mindegy persze, hogy melyik az a nyelv, amelyet tárgyalóképesen sajátítanak el a fiatalok. Bár Magyarországon a rendszerváltás óta töretlen az angol nyelv népszerűsége, érdemes lehet azonban iskolaválasztás előtt átgondolni, hogy mely érvek szólnak a német nyelv elsajátítása mellett.

1. Rengeteg ember beszéli

A német nyelvet becslések szerint világszerte kb. 220-230 millióan beszélik, amellyel a világ 10. leggyakrabban beszélt nyelvének számít. A beszélők nagy része Európában él, így bizonyos európai ágazatokban, mint a turizmus, külkereskedelem, vagy az autóipar területén, folyamatosan magas igény mutatkozik németül magas szinten beszélő szakemberek iránt.

2. Versenyelőny a magyar munkaerőpiacon

Magyarország elsőszámú kereskedelmi partnere Németország, a második helyen pedig Ausztria áll. Ezzel a két országgal bonyolítjuk le a teljes külkereskedelmünk több, mint 30%-át. Így nem csoda, hogy számos magyarországi német, osztrák és svájci érdekeltségű cég keres németül jól beszélő szakembereket. Az olyan német érdekeltségű cégek, mint pl. Aldi, Audi, Bosch, vagy Siemens, jelenleg kb. 300.000 embert foglalkoztatnak Magyarországon.

3. Az Európai Uniós intézmények hivatalos nyelve

Mivel a német – az angol után – a második leggyakrabban beszélt nyelv az Európai Unióban, így az Uniós intézmények (Tanács, Parlament, Bizottság) és bürokrácia három hivatalos munkanyelvének egyike a német (az angol és a francia mellett). Ezért, ha valaki később az Európai Uniós szervek egyikénél szeretne elhelyezkedni, mindenképpen érdemes megtanulnia németül.

4. … és nem hivatalosan a tudományé is

Az angol után a német a tudomány második „anyanyelve” is. Rengeteg tudományos cikk és könyv kerül publikálásra német nyelven, valamint kiemelkedően magas a német nyelvterületről származó kutatók és Nobel-díjasok száma is. Ráadásul Németország és Magyarország között kiválóak a tudományos kapcsolatok. Ha valaki később a természet-, vagy társadalomtudományok területén szeretne tevékenykedni, a német nyelvvel nem lőhet mellé!

5. Sokan tanulnak német nyelvterületen

A külföldi továbbtanulással foglalkozó Engame Akadémia legfrissebb kutatása szerint jelenleg nagyjából tízezer magyar diák tanul külföldön, akik közül a legtöbben német nyelvterületen – Ausztriában, Németországban, vagy Svájcban – szeretnének diplomához jutni. Nem véletlenül: több német és osztrák egyetem kiemelkedő eredményt ér el a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Jó hír, hogy ma már nem kell feltétlenül külföldre költözni ahhoz, hogy német diplománk legyen: Magyarországon egyre több egyetem kínál német nyelvű alap- és mesterképzéseket. Ezeket egyik korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze nektek.

Mindent összevetve a német nyelv ismerete versenyelőny Magyarországon, amelynek birtokában olyan ösztöndíjak, képzési és munkalehetőségek nyílnak meg a beszélők előtt, amelyek mind hozzájárulhatnak egy sikeres karrier felépítéséhez. Ha biztosra szeretnénk menni a felsőoktatásban, vagy éppen munkaerőpiacon, mindenképpen érdemes megfontolni az angol mellett a német nyelv elsajátítását is.

Forrás:
https://www.goethe.de/ins/hu/hu/spr/eng/pas.html
http://www.pasch-net.de/de/index.html